VilágunkMA - Pártfüggetlen(!) hírblog

Egyre kevesebb épület épül, miközben a megrendelések mértéke arra utal, hogy a következő időszak sem lesz jobb az ágazatban. A KSH szerint szeptemberben 12 százalékos volt az építőipar visszaesése, több mint 10 százalék az első kilenc hónapban, a szerződésállomány pedig egy év alatt 40 százalékkal szűkült.

Felgyorsult az épületek építésének csökkenése a nagyberuházások és a lakásépítések egyidejű visszaesése miatt, az építőipar továbbra is nagy mértékben hanyatlik, ráadásul a jövőben sem várható nagy javulás, mert a megkötött szerződések mértéke is drasztikusan esett - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból.

2011 szeptemberében 12 százalékkal volt kisebb az építőipari termelés, mint egy évvel korábban, miközben a jövőbeni építési munkákra vonatkozó, megkötött szerződések volumene 40 százalékkal volt alacsonyabb. Enyhén, 1,8 százalékkal emelkedtek ugyanakkor az ágazat termelői árai.

Az ipari termelés szeptemberben havi szinten is 2 százalékkal visszaesett. Az első kilenc hónap együttes kibocsátása 10,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2010 azonos időszakában. Az építőipar szeptemberi visszaesése elsősorban az épületek építése mértékének 23 százalékos zuhanására vezethető vissza, a KSH által mért másik építőipari csoport, az "egyéb építmények" építése 1,4 százalékkal bővült az útépítési és vasút-korszerűsítési munkák miatt.

Az új szerződések mennyisége 2011 szeptemberében 12 százalékkal esett vissza, míg a teljes szerződésállomány 39,1 százalékkal. Ez arra utal, hogy az építőipar a közeljövőben várhatóan még nem lendül fel.

Az építőipar évek óta hanyatlik, a KSH adatai szerint legutóbb 2009 júniusában fordult elő, hogy növekedést mértek.

(forrás: origo.hu)

Tovább folytatódik a Lidl szigetszentmiklósi logisztikai központjának blokádja, miután éjszaka a blokádot szervező Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének tájokaztatása szerint az áruházlánc megbontotta a központ kerítését, hogy új kijáratot létesítsen.

A szervezet szerint az új kijáratot törvénytelenül, építési engedély és műszaki tervek nélkül hozták létre. Éjszaka a helyszínre érkezett Szigetszentmiklós polgármestere, aki a rendőrkapitánnyal a Lidl vezetőivel és a VÉSZ elnökével tárgyalva kijelentette, hogy a kijáratot „kollégái reggel meg fogják vizsgálni".

A rendőrség a VÉSZ közleménye szerint sorfallal zárta el az aktivistáktól az új kijáratot, hogy azt a Lidl használni tudja, ezért a szervezet feljelentést fog tenni.

A VÉSZ kedden vette blokád alá a Lidl áruházlánc két logisztikai központját. A szervezet azért döntött a központok zár alá vételéről, mert hat tagszervezete, amelyek részt vettek a Lidl egyik fővárosi, harmadik kerületi áruházának építésében, „egyetlen fillért sem kaptak elvégzett, átvett és használatba vett munkájukért”. A cégeknek összesen mintegy 170 millió forinttal tartoznak az elvégzett munkáért.

A Lidl egy generálvállalkozót bízott meg az építéssel, az viszont felszámolás alá került, írja a hirado.hu. Éliás Ádám, a VÉSZ elnöke szerint az áruházlánc nem tagadja, hogy rendelkezik a fizetéshez szükséges pénzzel, mégsem hajlandó együttműködni, és egyébként a generálvállalkozó felé sem egyenlítette ki teljes mértékben a számláit.

A Lidl Magyarország közleményt adott ki, miszerint maradéktalanul eleget tett szerződéseses partnere, a Gropius Zrt. követeléseinek. Azt írják, hogy a Lidl Magyarországnak nincs jogi lehetősége beavatkozni a Gropius Zrt. és az alvállalkozók közötti jogvitába. Megjegyzik azt is, hogy „a Gropius Zrt-vel szemben jelenleg felszámolási eljárás folyik a hatályos jogszabályoknak megfelelően".

A felszámolás alá került fővállalkozó, az az 1999-ben létrehozott Gropius Zrt. ellen idén októberben indult felszámolási eljárás. A cégről több más beruházás kapcsán is emlegették, hogy adós az alvállalkozók pénzével.

A VÉSZ lapunkkal azt közölte: „a blokád addig fog tartani, amíg a kárvallott cégek kifizetése megtörténik”. Ezt Éliás később úgy pontosította: amíg vagy készpénzben nem fizet a Lidl, vagy meg nem vásárolja a Gropius követeléseit, és ilyen úton ki nem egyenlíti az alvállalkozók számláit. Éliás Ádám szerint ez utóbbi megoldás működött már más hasonló esetben is.

(forrás: index.hu)

A kormány felkészült az eurózóna válságának elhúzódásából fakadó kockázatok kivédésére: kidolgozott alternatív makrogazdasági előrejelzéseket, és az eltérések kezelésére a 2012. évi költségvetési törvényjavaslatban szereplő, összesen háromszázmilliárd forintot kitevő tartalékok elégségesnek bizonyulnak - áll Matolcsy György gazdasági miniszternek egy írásbeli kérdésre adott válaszában.

Az Országgyűlés honlapján közzé tett válaszban a tárcavezető közölte, hogy további 2012-es bevételi és kiadási intézkedésekre nincs szükség. A 2012. évi költségvetési törvényjavaslatban a kormány már figyelembe vette a világgazdasági környezet romlását, és a konvergenciaprogramhoz képest jelentősen lefelé módosított makrogazdasági előrejelzésre építette a költségvetést - írta Matolcsy.

Szerinte olyan intézkedéseket fogadott el a kormány, amelyek tartósak, szerkezeti jellegűek, és biztosítják, hogy az államháztartás hiánya a háromszázalékos referenciaérték alá kerüljön 2012-ben. A Széll Kálmán-terv 2013-ban hatályba lépő megtakarításai pedig ellensúlyozzák az ágazati különadók megszüntetésének és a bankadó megfeleződésének hatását - áll a miniszter válaszában.

Az Európai Bizottság a múlt héten hozta nyilvánosságra a következő két évre szóló előrejelzését, ebben a magyar kormány által kitűzöttnél sokkal rosszabb makrogazdasági mutatók szerepelnek. Az Unió szerint kisebb lesz Magyarország növekedése, nagyobb a költségvetési hiánya, ebből következően pedig az államadósság nem csökkenni, hanem nőni fog. A magyar kormány közölte, egyelőre nem módosítja saját növekedési prognózisát, csak ha a német kormány már közzétette a német gazdaság kilátásairól szóló adatait. Matolcsy György ugyanakkor elismerte, hogy az országnak új növekedési tervre van szüksége.

(forrás: mti.hu)

Nincs szöges ellentét a szocialista országgyűlési képviselők által mondott megszorítás és a kormány által hangoztatott újjászervezés, átépítés, megújulás között - mondta Miskolcon Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság fideszes elnöke.

A Fidesz alelnöke Miskolcon kijelentette: nagyon feszes a jövő évi költségvetés, folyik a vita, hogy ez megszorítás, vagy nem megszorítás. Szerinte a szocialista képviselők - akik felelősséggel tartoznak az elmúlt nyolc év terheiért - megszorításról beszélnek, ezzel szemben a Fidesz az újjászervezésről, az átépítésről, a megújításról beszél. "Ezek nem szemben állnak egymással" - fogalmazott a politikus.

Nem gondoljuk, hogy az újjászervezés, az átszervezés örömteli dolog - mondta Pokorni Zoltán, hozzátéve: ez takarékosságról is szól, "ha úgy tetszik, magában foglalja a megszorítást is". De ettől több, nemcsak pillanatnyi pénzügyi egyensúlyt céloz meg, hanem azt is, hogy ne legyen újra túlzó költekezés, ne nőjön tovább az államadósság, "tehát ezek nem szemben állnak egymással" - jegyezte meg.

Pokorni szerint Magyarország újjászervezése nagyon szigorú takarékossággal is jár, ugyanakkor szerinte ez nem értelmetlen megszorítás, hanem radikális átalakítás.

(forrás: mti.hu)

Veszélyes kutya esetében akár évi húszezer forintot is fizetnie kell az állat gazdájának a hétfőn elfogadott törvénymódosítás értelmében. Veszélyesnek azok az ebek minősülnek majd, amelyek a múltban már okoztak, vagy a jövőben okozhatnak fizikai sérülést. Az új szabályok értelmében az önkormányzatok legalább háromévente összeírják a településen élő összes kutyát.

Elfogadta az Országgyűlés az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosítását, amely ebrendészeti hozzájárulás kivetésére ad lehetőséget az önkormányzatoknak, és kötelezővé teszi legalább háromévente egyszer az ebösszeírást.

A törvénymódosítással az önkormányzatok évente veszélyes eb esetén 20 ezer, egyéb kutya esetén a 6000 forint ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek a kutyák gazdáitól. Ez alól kivételt élveznek a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás, a honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott, az ivartalanított, az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet telephelyén tartott, valamint állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbe fogadott kutyák.

Az önkormányzatok ugyanakkor maguk dönthetik el, hogy beszedik-e a hozzájárulást. Veszélyes ebnek azon kutyák minősülnek, amelyek fizikai sérülést okoztak, vagy "fizikai, vagy pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy fizikai sérülést okozhatnak". További újdonság, hogy "veszettség elleni oltás, járványvédelmi, továbbá ebrendészeti" feladatok elvégzése érdekében az önkormányzatok háromévente legalább egy alkalommal ebösszeírást végeznek. Ekkor az állatok gazdáinak nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, valamint többek között a kutya fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét rögzítik.

A törvénymódosítás indoklása szerint a hozzájárulás kivetésének lehetőségére "a felelős állattartásra való nevelés, a társállatok megbecsülésének javítása mellett az ebrendészetet mint állami feladatot ellátó helyi önkormányzatok célzott anyagi forráshoz jutása" miatt van szükség.

(forrás: mti.hu)

A Wall Street Journal amerikai üzleti lap hétfő után kedden is egy internetes oldalának címlapjáról elérhető cikkben foglalkozott Magyarország sérülékenységével. Ezúttal a jegybank kedden kiadott közleményét ismerteti az újság, az MNB helyzetértékeléséből egyebek mellett azt idézve, hogy a gyengülő forint egyre sebezhetőbbé teszi az országot, ezért szükségesé válhat a kamatemelés.

A felerészben a lap egyik magyar tudósítója által jegyzett cikk felidézi az elmúlt napok kedvezőtlen fejleményeit, a hiteminősítők közelgő leminősítést sejtető figyelmezetetéseitől (Fitch Ratings, S&P) a sikertelen államkötvény-aukciókon és a zuhanó részvényárfolyamokon át egészen a forint hétfőn elért mélypontjáig.

Megszólal az Investec Asset Management egyik feltörekvő piaci portfóliómenedzsere, Michail Diamantopoulos, aki szerint Magyarország megint az e piacon érdekelt befektetők figyelmének középpontjában van, a kormány által bevezetett "nem ortodox, vitatott intézkedések sora" miatt - mint például a válságadók és a végtörlesztési törvény.

"Úgy látom, fordulatot egyedül egy új IMF-megállapodás hozhatna, de az még mindig nagyon távolinak tűnik"- idézi a cikk Timothy Asht, a Royal Bank of Scotland régióval foglalkozó közgazdászát, aki azt is hozzátette, hogy nem számít kamatemelésre a jegybank részéről. Ash vélhetően arra utalt, hogy Szijjártó Péter, Orbán Viktor miniszterelnök szóvivője hétfőn megerősítette, a kormány nem kér az IMF hiteléből.

(forrás: origo.hu)

A francia, a spanyol és a belga kötvények hozama is nőtt, a befektetők attól tartanak, hogy a megszorító intézkedések ellehetetlenítik a gazdasági növekedést.

Kedden újabb nyomás alá kerültek az eladósodott eurózóna-tagországok által kibocsátott államkötvények, miután a kereskedők az euró bevezetése óta a legmagasabb hozamot követelték a francia, spanyol és belga papírokért attól tartva, hogy a politikai döntéshozók a növekedés elfojtása nélkül képtelenek lesznek keresztülvinni a kemény megszorító intézkedéseket - írja a Wall Street Journal című üzleti napilap.

Az Európai Központi Bank vásárlása ellenére rossz állapotban voltak az olasz kötvények is, a tízéves lejáratú papírjai hét százalék fölé emelkedtek. Ez volt az a szint, amely miatt a közelmúltban Görögország, Írország és Portugália is külső segítséghez folyamodott.

A legjobb, AAA besorolású országok, mint például Ausztria és Hollandia államkötvényeinek a szereplése is azt jelzi, hogy a legbiztonságosabbnak tartott gazdaságok is összetűzésbe kerülhetnek a befektetőkkel.

Bár a piacok eredetileg üdvözölték a technokraták kinevezését az olasz, illetve a görög miniszterelnöki pozícióba, a további megszorító intézkedések még borúsabbá teszik a gazdasági növekedés egyébként is sötét képét - írja a Wall Street Journal. A bizalmat még jobban megingatta, hogy Angela Merkel pártja határozatban sürgette a német kancellárt, hogy dolgozzon a Lisszaboni Szerződés módosításán, ami lehetővé tenné a kilépést az eurózónából.

(forrás: origo.hu)

Tovább lassult a görög gazdaság zsugorodása, de még így is 5,2 százalékkal esett vissza a harmadik negyedévben az előző évhez képest a görög GDP. Az év elején még 8,3 százalékos volt a visszaesés üteme. Az előrejelzések szerint jövőre 2,8 százalékos visszaesés jöhet, és az uniós segítség ellenére is tovább nő az államadósság.

Görögországban mérséklődött a gazdasági visszaesés üteme az idei harmadik negyedévben, de a recesszió várhatóan még jövőre is folytatódik, és 2012 már sorban az ötödik év lesz, amikor csökken a hazai össztermék (GDP) az államadósság-válsággal küzdő országban.

A görög statisztikai hivatal (ELSTAT) kedden közölt adatai szerint a GDP 5,2 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. A második negyedévben nagyobb, 7,4 százalékos, az első negyedévben még nagyobb, 8,3 százalékos visszaesést mértek. A viszonylagos javulást a jól sikerült nyári turistaszezonnak és az exportban megindult kedvező tendenciáknak tulajdonítja a statisztikai hivatal.

Ennek ellenére a görög gazdaság várhatóan még 2012-ben is recesszióban marad. Az Európai Bizottság legutóbbi előrejelzése szerint az idei 5,5 százalékos visszaesés után 2012-ben 2,8 százalékos GDP-csökkenés következik, és a növekedés csak 2013-ban indul meg, amikor 0,7 százalékkal nő majd a GDP. Görögország így várhatóan megszakítás nélkül fél évtizedet tölt el recesszióban.

A visszaesést hazai és külföldi elemzők egyaránt az államadósság-válság kezelését szolgáló megszorításoknak tulajdonítják. Az adósság azonban a brüsszeli bizottság szerint a megszorításokkal együtt is tovább nő, a prognózis alapján a GDP-arányos államadósság az idei 162,8 százalékról 2012-ben 198,3 százalékra, 2013-ban 198,5 százalékra emelkedik majd.

(forrás: mti.hu)

Alacsonyabb tranzitárat akar kiharcolni Magyarországtól az országon keresztül érkező orosz földgázra Szerbia, jelentette be Dušan Bajatović, a Srbijagas szerb állami gázipari cég vezetője. Állítása szerint az ezer köbméterenként 30 dolláros tranzitár a hatszorosa a térségbeli átlagnak. Bajatović azt nyilatkozta a Politika című napilapnak, hogy ha az év végéig nem születik megállapodás, az EU bírósága elé vihetik az ügyet.

(forrás: mti.hu)

Szóban támogatja, de szerepet nem vállal Mario Monti megbízott olasz kormányfő szakértői kormányában a két legnagyobb olasz parlamenti párt. Döntésük nehezítheti Monti helyzetét, akinek komoly reformokat kell végrehajtania, és ehhez feltétlenül szüksége van a parlament támogatására.

Elnyerte a két legnagyobb olasz parlamenti párt, Berlusconi Szabadság Népe illetve a balközép Demokrata Párt támogatását Mario Monti kijelölt olasz kormányfő. Kedden mindkét párt jelezte, hogy Monti leendő szakértői kormánya feltétel nélkül számíthat támogatásukra.

A várakozásokkal ellentétben egyik párt sem akar azonban képviselőket delegálni a kormányba. Monti ezért attól tart, hogy a két párt támogatása valójában csekély lesz majd, ami veszélyt jelenthet a szakértői kormány munkájára. Ha a két legnagyobb párt tagjai miniszterek lennének, akkor nem hátrálhatnának ki olyan egyszerűen a várható megszorítások mögül - így viszont egyik sem kockáztatja a népszerűségvesztést.

Monti amúgy a kormányalakítás feltételéül szabta a pártok támogatását.

Pier Luigi Bersani, a demokraták vezetője szerint pártja "teljes meggyőződéssel támogat egy nagyratörő és technokrata kormányt". A Szabadság Népe főtitkára, Angelino Alfano - akit a múlt héten szintén esélyesként említettek a miniszterelnökségre - pedig azt mondta, Monti kormányának az EU által követelt reformokat kell végrehajtania.

Megfigyelők szerint a befolyásos politikai erők kormányon kívül maradása esetén Monti kabinetjének jóval nehezebb lesz a népszerűtlen gazdasági intézkedéseket keresztülvinnie a parlamentben és elfogadtatni azokat az olasz társdalommal. Monti mindenesetre jelezte, ha "vérre és könnyekre nem is, de áldozatokra szükség lesz."

A Corriere della Sera milánói újság véleménye szerint Monti igyekszik a legszélesebb társadalmi rétegeket megnyerni magának. Ezért nem csak a parlamenti pártok, a szakszervezetek és a munkaadók vezetőivel tárgyal, hanem ifjúsági és nőmozgalmak képviselőivel is konzultál kormányalakítási terveiről.

Montit vasárnap este bízta meg kormányalakítással Giorgio Napolitano köztársasági elnök. Az új kormány beiktatásáig Silvio Berlusconi ügyvezetőként kezeli az ügyeket.

(forrás: mti.hu)

Az MSZP-ből kivált 10 képviselő egyelőre nem alakíthat frakciót - döntött az Országgyűlés hétfőn késő este.

Az MSZP pártszakadása óta húzódó ügyre tett pontott hétfőn este az Országgyűlés. Csak fél év elteltével alakíthat frakciót az MSZP-ből távozó és a Demokratikus Koalíció színeiben politizáló tíz képviselő. Gyurcsány Ferenc és társai addig függetlenként dolgozhatnak.

A parlament ezzel jóváhagyta az alkotmányügyi bizottság egy héttel ezelőtti állásfoglalását, pontosabban elvetette az annak elutasítására irányuló, Molnár Csaba DK-alelnök jegyezte kérelmet. Molnár kérelmét tizennégyen támogatták a szavazáskor: az érintett képviselők és a jelenlévő LMP-s politikusok.277-en - a fideszes, a KDNP-s és a jobbikos képviselők - nemmel voksoltak, az MSZP-frakció nem vett részt a szavazáson.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője támogatta Molnár Csaba indítványát, mondván hogy az ügy tisztázatlansága miatt az alkotmányügyi bizottságnak új állásfoglalást kellene hoznia. Szerinte megvizsgálandó, hogy Gyurcsány Ferencék távozásról szóló szóbeli bejelentése csak a politikai cirkusz része volt vagy vannak parlamenti következményei. Hangsúlyozta, hogy a házszabály alapján bizonyos esetekben lehetséges az azonnali frakcióalakítás, az ügyben pedig sem kilépési, sem kizárási nyilatkozat nincs senkinek a kezében. Támogató döntésüket attól függetlenül hozták meg, hogy mit gondolnak az érintett tíz képviselőről - emelte ki.

Az elhangzottakra válaszul Molnár Csaba közölte: elutasító döntés esetén - amit borítékolt - áprilisi hatállyal még ezen a héten ismét beadják a frakcióalakítási kérelmet.

Gyurcsány Ferenc október 22-én jelentette be, hogy az MSZP-ből kilépve Demokratikus Koalíció néven új pártot alapítanak.Közölte továbbá, hogy az MSZP-ből vele együtt távozó politikusok létrehozták az új párt parlamenti frakcióját, vezetője Molnár Csaba.

A frakcióalakításról másnap Molnár levélben tájékoztatta a házelnököt, hangsúlyozva, hogy képviselőcsoportjuk a házszabálynak megfelelően jött létre, és mivel nem kiléptek vagy kizárták őket az MSZP-frakcióból, nem kell fél évet a függetlenek között tölteniük. Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője viszont egy napra rá azt közölte a házvezetéssel, hogy a tíz képviselő kilépett az MSZP képviselőcsoportjából.

Az alkotmányügyi bizottság 2009 márciusában általános érvényű állásfoglalást fogadott el, amely szerint a féléves kötelező függetlenség nemcsak a már létező frakcióhoz való csatlakozásra, hanem egy új frakció megalakulásában való részvételre is vonatkozik.

(forrás: mti.hu)

Nézőpont Intézet: a többség háttéralkut sejt az MSZP és a DK közötti "szakításban".

A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásában a válaszadók többsége úgy vélte, nincs szó igazi szakításról a Magyar Szocialista Párt és a Demokratikus Koalíció között, "a két utódpárt viszonyában inkább háttéralku sejthető" - olvasható az intézet felmérésében. A Jobbik és a DK szimpatizánsainak 74-74 százaléka, a MSZP és a Lehet Más a Politika táborának pedig 66, illetve 54 százaléka vélt felfedezni titkos megállapodást a háttérben.

A Nézőpont Intézet szerint az elválás egyértelmű vesztese az MSZP, mivel a párt támogatottsága az intézet októberi felmérése szerint még 17 százalék volt, a pártszakadás után készített közvélemény-kutatásában már csak 10 százalék. Megjegyezték ugyanakkor: a volt miniszterelnök hívei egyelőre bizonytalanok. Ezt jelzi az is, hogy bár az aktív szavazók körében az MSZP támogatottsága nagyot zuhant, a Demokratikus Koalíció mindössze három százalékot vonzott magához.

A felmérés szerint jelenleg a válaszadók csaknem kétharmada elképzelhetetlennek tartja, hogy a következő választáson baloldali pártra szavazzon. Ezzel együtt az MSZP szimpatizánsainak 88 százaléka, a DK támogatóinak pedig 92 százaléka azt felelte, biztosan kitart a következő választásig pártja mellett.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása november 7. és 10. között, országos reprezentatív mintán, ezer ember telefonos megkérdezésével készült.

(forrás: mti.hu)

A Fidesz frakcióvezetője szerint Orbán nem mondta, hogy "ha az IMF visszajön, én el..."

Lázár János a TV2 Mokka című műsorában elmondta: jövő hétfőn dől el, hogy az EVA mértéke hány százalékra nő január 1-jétől. A 35-40 százalék közötti sávban gondolkodnak: a fideszes képviselők jelentős része 35-37 százalékra emelné, a kormányzat egy része viszont 40 százalékra - ismertette. Hangsúlyozva ugyanakkor, hogy "a számok beszélnek", azaz, a bevételi szempontok a legfontosabbak.

A frakcióvezető az interjúban cáfolta azt a sajtóinformációt, amely szerint alkut kötöttek volna Orbán Viktor miniszterelnökkel arról, hogy az eva megtartásáért cserébe a frakció nem fogja "megfúrni" a köznevelési törvényjavaslatot. Mint fogalmazott, "nem volt árukapcsolás".

Arra a kérdésre, hogy Görögország és Olaszország után bedőlhet-e Magyarország is, azt felelte: "nem hiszem, hogy erre sor kerül", a kormány az Országgyűléssel együtt minden olyan lépést megtett, amely ennek az elkerülését szolgálja. Magyarországon azért elképzelhetetlen olyan típusú baj, mint Görögországban vagy Olaszországban, mert kétharmados parlamenti többsége van a Fidesz-KDNP-nek, vagyis politikailag stabilak a viszonyok - mondta.

Arra, hogy szükség lehet-e hitelre a Nemzetközi Valutaalaptól, közölte: nem tudja megjósolni, nem tudja megmondani, hogy 2012-ben az európai gazdasági környezet milyen lépéseket fog kikényszeríteni, de emlékeztetett arra, hogy a kormány tavaly úgy döntött, az IMF-től független utat fog járni.

A Népszabadság keddi számában arról írt, hogy "befolyásos források" emlékezete szerint zárt körben Orbán Viktor már korábban célzott arra, hogy "ha az IMF visszajön, én el...". "Én nem emlékszem ilyen célzásra" - mondta Lázár János az ezt firtató kérdésre a TV2-ben.

(forrás: mti.hu)

Teljes tisztújítás lesz a szocialista frakcióban.

Átfogó tisztújítást tart a szocialista képviselőcsoport, a jelölőbizottságot Kovács László korábbi pártelnök vezeti. Biztosra vehető, hogy Mesterházy Attila frakcióvezető marad, és várhatóan négy új helyettese lesz.

Mesterházy Attila pártelnök az MSZP szombati kongresszusán sürgette, hogy alakítsanak ki új szereposztást a szocialista pártban. Többek között kezdeményezte, hogy az év végéig tartsanak tisztújítást a frakcióban. Értesülések szerint a hétfői frakcióülésen arról döntöttek, hogy a tisztújítás nemcsak a frakcióvezetésre terjed ki, hanem a párt parlamenti tisztségeire is, tehát a parlamenti alelnökre és jegyzőkre, a bizottsági elnökökre és alelnökökre.

Mint a Népszabadság megírta, az eddigi két frakcióvezető-helyettes, Puch László és Szabó Vilmos lemondott, a tisztújításon nem indulnak. A napilap információja szerint Szabó Vilmos Gyurcsány Ferenc helyét foglalhatja el a Táncsics Alapítvány élén, Puch pedig megtartja pártigazgatói pozícióját.

Annak kapcsán, hogy a pártelnök szombaton azt kérte, azok, akik az elmúlt években megjelenítették a szocialista pártot, lépjenek hátrébb, és a nyilvánosság helyett a háttérből segítsék a baloldalt, elsősorban a kabinetvezetői tisztségek sorsa érdekes. A szakpolitikai kabinetek élén ugyanis döntően az MSZP politikáját hosszú ideje meghatározó politikusok - így például Hiller István, Kiss Péter, Kovács László, Lamperth Mónika, Szekeres Imre - állnak.

Lendvai Ildikó korábbi pártelnök - a szombati kongresszus zárt ülésén általa mondottakat megerősítve - a Klubrádiónak úgy nyilatkozott: egy idő után át kell adni a stafétát, de ahhoz "az újaknak tehetségesebbnek, okosabbnak, szellemesebbnek kell lenniük a régieknél".

(forrás: mti.hu)

A gyanúsítottak vagyonát több százmillió forint értékben zárolta a bíróság.

Befejezte a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatban indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) és az ügy iratait vádemelési javaslattal küldi meg a Veszprém Megyei Főügyészségnek - tájékoztatta a sértettek egy csoportjának a jogi képviselője kedden az MTI-t.

Magyar György elmondta: a vádemelési javaslatban halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége és más bűncselekmények szerepelnek. Az ügyészség kompetenciája az, hogy döntsön a javaslatról, arról, hogy vádat emel-e az ügyben.

Az iratismertetés november 23-án lesz, akkor a gyanúsítottak és a sértettek képviselői betekinthetnek az összes nyomozási iratba, ekkor derül ki, pontosan hány gyanúsítottról van szó. Az ügyvéd szerint több mint tíz ember érintett.

Mint elmondta, a sértettek, akiket ők képviselnek, többtucatnyian vannak. Nekik vagy a hozzátartozójuk halt meg, vagy ők maguk súlyosan megsérültek. Az ügyvédi iroda indítványára a bíróság több százmillió forint értékben zárolta a gyanúsítottak vagyonát. A gyanúsítottak elmarasztalása esetén ez az összeg a sértettek polgári jogi igényének a kielégítésére szolgálhat.

A Mal Zrt. Ajka melletti egyik iszaptározójának a gátja tavaly október 4-én szakadt át. A vörösiszap három települést öntött el: Devecsert, Kolontárt és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint százhúszan megsérültek, több száz ház vált lakhatatlanná.

(forrás: mti.hu)