VilágunkMA - Pártfüggetlen(!) hírblog

Stabil a kereslet a 3 hónapos diszkont kincstárjegyek iránt, indokolta a keddi aukció magas túljegyzését az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK). A papírokat erősen emelkedő, 6,71 százalékos hozammal értékesítették.

Az ÁKK tájékoztatása szerint a 3 hónapos kincstárjegyeket minden kedden értékesítik, ezek aukcióján sosem volt probléma, a múlt héten is magas volt a kereslet, igaz, akkor jóval alacsonyabb volt a hozam. A néhány napja sikertelenül zárult 12 hónapos kincstárjegy aukció azt tükrözi, hogy ezek a papírok érzékenyebbek a forint gyengülésével összefüggő alapkamat-emelési várakozások miatt. Mivel a monetáris szigorítást a piac beárazta, a befektetők kivárnak.

Egy-egy aukció sikertelensége azonban nem jelent érdemi hatást a finanszírozásra, állítja az ÁKK. Éppen azért tartanak sűrű aukciókat, mert "ez egy egész éves hadjárat, amelyben egy-egy kis csatát kell megvívni minden egyes héten". Az ÁKK nagy finanszírozási tartalékkal rendelkezik és rugalmasan reagál a keresletre. Az idén is nagy mennyiségű többletértékesítés volt a meghirdetésekhez képest a kötvényeknél, ebből képeznek a nehezebb időszakra is tartalékot.

(forrás: mti.hu)

A további növekedés közeli lépéseként egy néhány toronyból álló szélpark megvásárlásáról beszélt ifj. Chikán Attila, az Alteo csoport vezérigazgatója.

A társaság kétmilliárd forint keretösszegű kötvényprogramjában keddtől lehet jegyezni a három év futamidejű, 12,37 százalék fix hozamú kötvényeket. A következő lépés a részvénykibocsátás lehet, de ifj. Chikán Attila közlése szerint a jelenlegi makrogazdasági, illetve tőkepiaci helyzet inkább a kötvényeknek kedvez.

A csoport készül egy magyarországi szélpark megvásárlása és egy közép-európai országban naperőműtelep megvételéről is tárgyal. Ez utóbbi lenne az Alteo első külföldi vállalkozása. A lap emlékeztet arra, hogy az Alteo győri gázmotoros erőművében az 500 millió forintos kapacitásbővítés folyik, aminek eredményeként a két megawatt teljesítmény ötre nő. A csoport árammal is kereskedik. Jórészt nagykereskedőktől vesz villamos energiát, de jelen van a lipcsei, a prágai és a budapesti áramtőzsdén is.

(forrás: index.hu)

Az MNB monetáris tanácsa mai - nem kamatdöntő - ülésén ugyan nem nyúlt a kamatszinthez, viszont egy meglepően hosszú közleményt adott ki, amiben jelzi, hogy a forint további gyengülése esetén nem zárható ki a kamatemelés.

"Amennyiben az európai pénzügyi piacokat jellemző kockázatkerülés növekedése tartósnak bizonyul, szükségessé válhat a monetáris kondíciók fokozatos szigorítása" - fogalmaz a közlemény utolsó mondata. Bár az utalással vélhetően a forintnak szeretett volna támaszt adni a jegybank, annak árfolyama nem változott jelentősen, az euró ára mindössze 0,7 forinttal 314,3 forintra csökkent, és ez a hatás is csak átmeneti volt.

A jegybank szerint a forint leértékelődése nincs összhangban a gazdaság állapotával, inkább külső tényezők befolyásolják: "Az elmúlt hetekben az eurózóna adósságválsága következtében az európai pénzügyi piacok szinte minden szegmensében jelentősen emelkedtek a kockázati felárak, ami a közép-kelet-európai régió országaiban az árfolyam gyengülésével is együtt járt."

A túlzott adósságot felhalmozó országok nem kerülhetik el a költségvetési megszorítást, a belföldi kereslet visszafogásával együtt járó gyors alkalmazkodást. Magyarországon ez a folyamat már évekkel korábban megkezdődött, így előtte járunk azoknak az országoknak, ahol még csak most kell meghozni a költségvetési helyzet egyensúlyának helyreállításához szükséges fájdalmas döntéseket.

A belföldi megtakarítások jelentős növekedése révén immár tartósan többletet mutat mind a folyó fizetési mérleg, mind az ország nettó finanszírozási képessége. A kormány erős kötelezettséget vállalt a 3 százalék alatti költségvetési hiánycél mellett. Az erős kormányzati és külső pozíció megteremti az alapját az eladósodottság leépítésének - véli a monetáris tanács, ami ezért nem tartja indokoltnak, hogy az eurozónában kialakult adósságfenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmak a magyar gazdaságra is átterjedjenek, és leértékelődési nyomást gyakoroljanak az árfolyamra.

Elemzők ugyanakkor már régóta kamatemelést várnak a jegybanktól a forint további gyengülésének megakadályozására, figyelmebe véve az állampapír-aukciók egyre magasabb hozamait, amik már elszakadtak az érvényben lévő hat százalékos alapkamattól. Ugyanakkor nincs könnyű helyzetben az MNB, hiszen a kamat emelése - bár megkönnyíti az adósság finanszírozását és növeli a keresletet a forintra, így erősítve annak árfolyamát - pénzt von ki a gazdaságból, ami tovább csökkentheti az így is meglehetősen lassú, jövőre várhatóan 0 és 1 százalék közé eső gazdasági növekedést.

(forrás: index.hu)

Kissé gyorsult a gazdaság növekedése Németországban a harmadik negyedévben a statisztikai hivatal kedden ismertetett előzetes adatai szerint.

A növekedés motorja a belső kereslet élénkülése volt: a háztartások többet költöttek, de többet fordítottak a vállalatok is gépekre és berendezésekre. Ez ellensúlyozta az export és az építőipar teljesítményének gyengülését.

Az elemzői várakozásoknak megfelelően a hazai össztermék 0,5 százalékkal bővült a szezonális kiigazításokat figyelembe véve az előző negyedévhez képest, amikor 0,3 százalékkal nőtt a német gazdaság teljesítménye.

Éves bázison 2,5 százalék volt a növekedés július-szeptember között, és 3,0 százalék a megelőző negyedévben.

Elemzők rámutattak: a német gazdaság még állja a sarat a mélyülő európai adósságválság közepette, de aligha tudja tartani magát a következő hónapokban. Szakértők arra számítanak, hogy a télen stagnálhat, de akár még vissza is eshet a német gazdaság teljesítménye, ám egyelőre megjósolhatatlan, hogy ez pontosan mikor következik be és meddig fog tartani.

(forrás: mti.hu)

A román bruttó hazai össztermék (GDP) 2,7 százalékkal nőtt az első kilenc hónapban a tavalyi hasonló időszakhoz képest, közölte kedden a román statisztikai hivatal.

A GDP szezonális hatásoktól megtisztított értéke 2,6 százalékkal emelkedett a hivatal előzetes becslései szerint. A harmadik negyedévben a GDP 1,9 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest a szezonális hatásoktól megtisztított érték szerint. A tavalyi hasonló időszakhoz képest a harmadik negyedévi bővülés 4,4 százalékos volt.

A román gazdaság harmadik negyedévi kiugró növekedése elsősorban a kiváló mezőgazdasági termésnek köszönhető. Az építőipar is 7,2 százalékkal bővült, az ipar pedig 5 százalékos gyarapodással járult hozzá a GDP-hez.

(forrás: mti.hu)

Alig változott a forint árfolyama kedden reggel a nemzetközi bankközi piacon hétfő estéhez képest: az eurót 316 forint, a svájci frankot 255 forint körül jegyezték.

Hétfőn napközben gyengült a forint az euróövezeti válsággal kapcsolatos aggodalmak erősödése miatt, este 317 forint fölött is járt az euró. Közép-európai idő szerint kedden reggel hét óra körül 316,11 forinton jegyezték az eurót, hétfőn este 316,60 forint volt az árfolyam, a péntek esti 310,90 forinttal szemben.

Ugyanekkor egy svájci frank 255,08 forintot ért, este 255,23-at, péntek estéhez képest öt forinttal gyengült a magyar fizetőeszköz. Az amerikai dollár árfolyama sem sokat változott kedden reggelre, 232 forint körül jegyezték. Egy japán jen 3,012 forintba került kedd reggel, hétfőn este 3,007 forintba.

(forrás: mti.hu)

Ötnapos üléssorozatot tart az országgyűlés. A hétfői maratoni szavazás várhatóan éjjelig tart. Parlamenti összefoglaló.

A frakcióalapításukban megakadályozott Demokratikus Koalíció (DK) tagjai a sajtótájékoztatót, mint műfajt használják ki és fel, hogy elérjenek az emberekhez - tudósít a Policity. Koradélután Molnár Csaba bóvlizta le a kormányt és a miniszterelnököt is, de felajánlotta a DK gazdasági együttműködését is. Javaslata szerint a kormánynak egy készenléti IMF-hitelt kellene felvennie, és búcsúznia Matolcsy Györgytől.

A bóvlizást Mesterházy Attila, az MSZP elnöke folytatta napirend előtt, ő is a nemzetgazdasági miniszter távozását követelte, amikor azt mondta, hogy „térjen észhez a kormány”.

Harrach Péter (KDNP) is felszólalt napirend előtt, ő a görög hajósokról értekezett, amikor arról beszélt, hogy az ő hajójuk megfeneklett, de a magyar kormány hajója sikeresen elkerülte a veszélyes vizeket, mert a magyar kormányos a helyén van.

Szanyi Tibor (MSZP) a Rába megvásárlása felől érdeklődött, szerinte az összes magyar gyárat államosítani kellene, de a szocialista képviselő meglátta az ördögi tervet ebben is: a kormánynak a Rába földjeire fáj a foga.

A mindenkori levezető elnökök különösen vidám hangulatban voltak ma, Kövér László (Fidesz-KDNP) például arra adta meg a lehetőséget Szanyinak, hogy elfogadjon egy államtitkári választ. De Újhelyi István (MSZP) is megjegyezte, hogy „minden nap öröm számára, amit a képviselőkkel tölthet.”

Farkas Gergely egy Jobbiktól szokatlan témát érintett: a gyógyszerfüggőséget, ezzel meg is fogta Halász János államtitkárt, aki csak annyit mondott: a kormány minden tőle telhetőt megtesz ebben az ügyben (is).

Matolcsy György hosszú idő után tette tiszteletét a Házban, az ellenzéki képviselők meg is ragadták az alkalmat, hogy feltegyék neki kérdéseiket. Azonnali kérdést tett fel neki Tóbiás József – az MSZP bekiabáló embere – aki szintén távozásra szólította fel Matolcsyt, de ugyanígy tett Vágó Gábor, az LMP képviselője is, és Burány Sándor MSZP-s képviselő is.

Volt bújtatott cigányozás és zsidózás is, ebben a Jobbik jeleskedett, de ezt már annyira megszokták a képviselők, hogy Révész Máriusz el is aludt közben…

(forrás: policity.eu)

A fideszes honatya miután felébredt, és észrevette, hogy az újságírók fotózzák, zavartan felkelt, és kivonult a teremből.

(forrás: policity.eu)

Az új alaptörvény rendelkezéseihez igazodik az Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A jogszabályok utólagos vizsgálatára irányuló Ab-eljárások nagy része megszűnik január 1-jén.

A 252 igen szavazattal, 105 nem ellenében elfogadott jogszabály a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alkotmánynak megfelelően alakítja az Ab hatáskörét. A legnagyobb változás, hogy az Ab alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja majd. Szintén hatáskörébe tartozik januártól, hogy bírói kezdeményezésre megítélje az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát.

Az utólagos normakontroll ma mindenki előtt nyitva álló lehetőségét az új alaptörvény csak a kormánynak, a parlamenti képviselők negyedének és az alapvető jogok biztosának tartja fenn, azaz véget ér az a gyakorlat, hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

A Ház arról is döntött, hogy megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kabinet, a képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig.

(forrás: mti.hu)

Az esti órákban újabb eladói nyomás érte el a forint piacát a nemzetközi befektetői hangulat romlásával párhuzamosan, így az euróval szemben eddig soha nem látott mélypontra esett a forint: a jegyzések már a 317,65-ös szinten is megfordultak.

Röviddel 19 óra előtt az eurót 317,72 forinton jegyezték a bankközi piacon, az euró eddigi csúcsárfolyama 317,59 forint volt, ezt 2009 márciusában érte el.

Percekkel később az euró 316,60 forinton állt. Ugyanekkor a svájci frankot 256,06 forinton jegyezték, írja az MTI.

A Bloomberg piaci összefoglalója szerint hétfőn a forint mutatta a legrosszabb teljesítményt a világ devizái közül.

A kereskedési napot az euró 311,4 forintos árfolyamon kezdte, de reggel gyors gyengüléssel 315 forint fölé drágult az uniós pénz. Kora délutánig a legmagasabb szint, amin kötés született, 315,78 forint/euró volt, három órakor azonban az euró ára átlépte a 316 forintot, majd délután egészen 316,31 forintig drágult.

A forint árfolyamának vélhetően nem tett jót az sem, hogy ismét befuccsolt egy állampapír-aukció: az Államadósság Kezelő Központnak le kellett fújnia a hétfői hathetes (D111228) likviditási diszkontkincstárjegy-eladást. Bő két hét alatt összesen mintegy százmilliárd forintnyi állampapír-kibocsátás nem valósult meg, a mostani 50 milliárdos előtt október végén egy 40 milliárdos aukció is kudarccal zárult, több esetben pedig a tervezettnél kevesebb állampapírt tudott eladni az adósságkezelő.

(forrás: index.hu, portfolio.hu)

Ha a hülyeség fájna, akkor már a fél világ elpusztult volna. Vele együtt ez a Fanni nevezetű lány is.

A Kommentvitéz humorblog bukkant rá erre a csajra.

Iráni szakemberek kidolgozták az iráni nukleáris létesítményeket megtámadó Stuxnet számítógépes vírushoz nagyon hasonló, DuQunak elnevezett rosszindulatú számítógépes program semlegesítésének az ellenszerét, jelentette vasárnap a félhivatalos IRNA hírügynökség. A DuQu eddig több mint 30 ezer ipari számítógépet támadott meg az ázsiai országban. Golamreza Dzsalali tábornok, az iráni polgári védelem vezetője azt mondta, hogy a semlegesítésre alkalmas szoftver már készen van, és azt az érintett iráni vállalatok és társaságok rendelkezésére bocsátották. A kibernetikai védelmi egység éjt nappallá téve dolgozik a vírustámadás elhárításán és a vírus ellenőrzés alá vonásán, tette hozzá a tábornok.

Az egyik legnagyobb szoftverbiztonsággal foglalkozó cég, a Symantec október közepén figyelmeztetett a DuQu vírus létére. A vírus célja, hogy ipari ellenőrzőrendszerekről gyűjtsön információkat, amelyek segítségével könnyebbé válik egy későbbi támadás a hálózat ellen. "A DuQu egyes részei szinte teljesen megegyeznek a Stuxnet programjával, de különböző céllal készültek. A DuQu tulajdonképpen az előfutára egy Stuxnet-féle támadásnak" – magyarázta az internetes biztonsággal és rendszerfelügyelettel foglalkozó Symantec cég egyik szakértője.

Mivel a Stuxnet főként iráni urándúsítókat támadott meg, ezért egyes feltételezések szerint az Egyesült Államok, illetve Izrael állhat a vírus mögött, amelynek alkalmazása a teheráni atomprogram ellen irányulhat.

(forrás: mti.hu)

A Bloomberg piaci összefoglalója szerint hétfőn a forint mutatta a legrosszabb teljesítményt a világ devizái közül, írja a Portfolio.hu. A forint azzal érdemelte ki ezt a minősítést, hogy reggel óta nagyjából 1,7 százalékot veszített értékéből az euró ellenében.

A hétfői kereskedési napot az euró 311,4 forintos árfolyamon kezdte, de reggel gyors gyengüléssel 315 forint fölé drágult az uniós pénz. Kora délutánig a legmagasabb szint, amin kötés született, 315,78 forint/euró volt, három órakor azonban az euró ára átlépte a 316 forintot, majd délután egészen 316,31 forintig drágult. Ez két és féléves mélypontot jelent, és csak néhány tíz fillérrel marad el a 2009 tavaszán elért 317 forint körüli történelmi csúcstól.

Nemcsak az euróval szemben van mélyrepülésben a forint. Sőt, svájci frank az eurónál is némileg nagyobb arányban, 1,8 százalékkal drágult ma: a reggeli 251,2 forintos szintről 256,2 forintig emelkedett az árfolyama.

A japán jen szintén erősödött a forinttal szemben, méghozzá történelmi csúcsra: hétfő dél körül körül egy jen ára elérte a 3 forintot. A dollár 225 forint körüli szintről 232 forint fölé drágult, ez több mint 2,5 százalékos erösödést jelent.

A régió többi devizája is gyengült, a cseh korona 0,5, a lengyel zloty pedig 0,44 százalékot az euróval szemben, de ez jóval kisebb árfolyamesés, mint a forinté.

„Különösebb hír nem áll a ma reggeli esés mögött, egyrészt az egész világon idegesek a piacok és a mai olasz állampapír-aukció eredményére várnak. Másrészt Magyarország és a forint még mindig érzi pénteki hitelminősítői döntéseket, amikor a Fitch és az S&P is negatív figyelőlistára tette a magyar adósbesorolást” – mondta az Indexnek Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. „Ma egész nap hangulati kereskedés várható, holnap viszont rendkívül fontos adatok jönnek, ekkor jelenik meg számos európai állam, köztük Magyarország harmadik negyedévi előzetes GDP-adata”.

A Portfolio.hu azt írja, hogy a forintgyengülés magyarázata lehet az a hétfő reggeli MNB-adat is, amely jelentős összegű végtörlesztési igényre utal. „Másrészt viszont az elfogadott ajánlatok alapján az is kiviláglik, hogy a devizatartalék októberi jelentõs süllyedésében még kevés szerepet játszott a jegybank tényleges eurónyújtása”.

A forint árfolyamának vélhetően nem tett jót az sem, hogy ismét befuccsolt egy állampapír-aukció: az Államadósság Kezelő Központnak le kellett fújnia a hétfői hathetes (D111228) likviditási diszkontkincstárjegy-eladást. Bő két hét alatt összesen mintegy százmilliárd forintnyi állampapír-kibocsátás nem valósult meg, a mostani 50 milliárdos előtt október végén egy 40 milliárdos aukció is kudarccal zárult, több esetben pedig a tervezettnél kevesebb állampapírt tudott eladni az adósságkezelő.

(forrás: index.hu, portfolio.hu)

Magyarországon a háztartások negyede, az alacsony jövedelműek több mint fele esett késedelembe a jelzálog-törlesztő, hitelrészlet vagy közüzemi számla fizetésével. Ezzel hazánk a 27 EU-tagország között a sereghajtó öt állam között foglal helyet.

Magyarország polgárai az uniós átlaghoz, de még az újonnan csatlakozott országok átlagához képest is nagyobb valószínűséggel csúsznak meg a törlesztőrészletek, illetve a közüzemi számlák befizetésével – többek közt ez derül ki az Eurostat nemrégiben frissített adatsoraiból.

Az EU anyagi nehézségekkel küzdő, vagyis az átlagjövedelem kevesebb mint 60 százalékával rendelkező polgárai között gyakoribb a közüzemi tartozások, mint a banki adósságok halmozása: jelzálogrészletével a lakosság 4 százaléka, közüzemi díjaival közel 25 százaléka tartozik. Az unió átlagában még a válság után is alig haladta meg a 10 százalékot az utóbbi arány, írja a Napi Gazdaság.

A teljes lakosságra vetítve 11,6 százalék csúszott meg a havi kötelezettségekkel - jelzálog-részlettel vagy lakbérrel, hiteltörlesztővel, illetve közüzemi számlával. Az EU régi tagországaiban ez az arány 9,5 százalék, míg az új tagállamokban ennek bő duplája, közel 20 százalék.

A sereghajtó ötösben

Magyarország utóbbinál is rosszabbul áll: 2010-ben 24 százalék fölé emelkedett a késedelembe esett háztartások aránya. Az átlagjövedelem 60 százalékánál kevesebből élők között bő duplája, 54,5 százalék volt ez az arány.

Az Eurostat adatai alapján a magyar adat az unióban az ötödik legmagasabb értéknek számít, Bulgária (33,8 százalék) Görögország (30,9), Románia (29,8) és Lettország (25,7) után. Romániában ugyanakkor nagyobb ütemű volt a romlás, mint nálunk: az utóbbi három évben közel a triplájára nőtt a tartozók aránya.

Azokban az országokban, ahol a legkevesebb anyagi nehézséggel küzdő háztartás van (Luxemburg, Hollandia, Németország, Csehország és Dánia), a válság ebből a szempontból nem éreztette hatását, azaz nem hozott érdemi romlást. A cseh adat mindössze 6,0 százalék, Szlovákia 12,1, Lengyelország 15,3 százalékot mutat fel.

Rosszabbul állnak a sokgyermekesek

Visszatérve a hazai adatokhoz, a gyermekes háztartások esetében nagyobb, egyharmados a késve fizető családok aránya. Ezen belül - nem meglepő módon - azok állnak rosszabbul, ahol több a gyerek: az "egy gyerek, két felnőtt" felállású háztartások az országos átlagnál valamivel jobban teljesítenek (23,8 százalék), míg a "három vagy több gyerek, két felnőtt" típusú családok mutatója meghaladja a 43 százalékot. A gyermeküket/gyermekeiket egyedül nevelők körében ennél alig jobb az arány, 40,2 százalék. Az idősek meglepően jól állnak, a 65 év felettiek körében csak bő 7 százalék csúszott meg a havi fizetendőkkel.

A képhez hozzá tartozik, hogy a hazai háztartások az élelmiszeren is igyekeznek illetve kénytelenek spórolni. A KSH adatai szerint 2009-ben 27 százalék volt azon háztartások aránya, amelyek a hús és hal rendszeres fogyasztásáról lemondani kényszerültek. A háztartások tizede nem az igényeinek megfelelően fűtött lakásban élt.

Buknak a törlesztővel

Ami a hiteltörlesztéseket illeti, az idén felemásan alakult a helyzet. Az MNB féléves adatai szerint a lakossági hitelek bő egynegyede esett törlesztési késedelembe. Ez ugyan kisebb az egy évvel korábbinál, ám kedvezőtlen változás, hogy a 90 napon túli, azaz nem teljesítőnek számító elmaradások aránya nőtt, 9 százalék alatti szintről 12 százalék közelébe. Utóbbi arány két évvel ezelőtt csupán 5,5 százalék volt.

Az ősz elején a lejárt lakossági tartozások emelkedéséről számoltak be a Napi Gazdaság által megkérdezett szolgáltatók is.

A Tigáz Zrt.-nél az egy évvel korábbihoz képest az összes határidőn túli lakossági kintlévőség 14 százalékkal növekedett, a legjobban a 90 napon túli kintlévőségek emelkedtek az előző évihez viszonyítva. Az E.On tapasztalatai szerint a lakossági fogyasztók lejárt tartozása az év elejéhez képest közel 15 százalékkal emelkedett. A tavalyihoz képest folyamatosan növekszik a lejárt lakossági kintlevőségek összege a GDF Suez Energia Magyarország Zrt. szerint is, az ügyfélkör több mint felénél jelentkezik hosszabb-rövidebb csúszás a fizetésben.

Nagyobb a szigor

Nem számolt be ugyanakkor nagy változásról a lakossági tartozások szempontjából az Elmű-Émász csoport. A Főgáznál az előző év hasonló időszakához képest a hátralékos lakossági állomány egyértelmű növekedést mutat, a legnagyobb emelkedés a 30−90 nap közötti hátralékos-sávban figyelhető meg. A nemrég elindult fűtési szezonban tovább nőhet az energiaszolgáltatók kinnlévősége, bár az, hogy a kikapcsolási türelmi idő 90-ről 60 napra rövidült, javíthatja a fogyasztók fizetési hajlandóságát.

A lakossági vízdíjhátralék növekedési üteme 2011-ben mérséklődött az elmúlt években tapasztalthoz képest, elsősorban a minden szolgáltatónál az utóbbi években kiemelt feladatként kezelt hátralékkezelési tevékenység eredményeként − tudta meg az Index a Magyar Víziközmű Szövetségtől (MaVíz). A fél éven túli hátralék aránya azonban továbbra is növekszik, ami a tartósan fizetésképtelen fogyasztók számának növekedésére utal a szövetség szerint.

A fizetési problémákkal küzdő lakossági ügyfelek száma a hátralék növekedési ütemét is meghaladóan emelkedik, ezen belül is jelentős növekedést mutat a szociálisan érintettek száma. A lakossági kintlevőség 2010-ben közel 30 százalékkal emelkedett a szektorban az előző évhez képest, az egy éven túli hátralék pedig ennél is nagyobb, több mint 50 százalékos bővülést mutatott. A víziközmű-ágazat jelentősebb szolgáltatóinak adatai alapján az összes lakossági hátralék 2010 végén meghaladta a 12 milliárd forintot. Az összegen belül az 1−90 napi (a fizetési szokások alapján még nem problémás) hátralék aránya közel 50 százalék volt, az éven túli (már műszaki és adminisztratív intézkedésekkel vagy fizetési meghagyással kezelt, illetve szociálisan is problémás) kinnlevőség pedig 30 százalékos részt képviselt.

(forrás: napi.hu)